Szikrázó kaliforniai napsütésben fürdött Beverly Hills, mikor Mrs. Gershaw szürke Caddilac Allantéjával ráhajtott a Rodeo Drive-ra. Az út szélén Porsche 911 Turbo-k, Mercedes 500 SL-ek, S-klassék, Rollsok parkoltak. Csillogó króm, hatalmas kalapok, válltömések, túlméretezett napszemüvegek, amerre a szem ellát, 1987-et írunk.
Elegáns fehér ruhában és hatalmas fehér kalapban szállt ki a leginkább Maseratira és Mercedes SL-re hasonlító kétszemélyes, nyitott Caddilacből. Beugrott Cartier-hez, egy karkötőért.
Az autót a Mr. Gershaw-tól kapta, 50. születésnapjára. Sikeres producer. A felesége mellette állt jóban-rosszban, szegénységben és gazdagságban. Megérdemelte hát a 60 ezer dolláros autót a kerek születésnapra.
Mr. és Mrs. Gershaw mióta megengedhetik maguknak, mindig Caddilaccel jártak. Az asszony már kacsingatott az 500 SL felé, hiszen a többi producerfeleség is olyanban feszített, de mikor férje meglátta az új Allantét, tudta, hogy ez kell a nőnek.
Az Allanté különleges, európai, de mégis hazai, GM termék. Karosszériája Olaszországban készült, onnan repülőgéppel érkezett az Államokba, ahol a jó öreg Detroitban házasították össze a hajtáslánccal. Formája is olasz, Pinninfarina design.
Az igazi Allanté, 1987 és 1993 között készült, kissé túlárazott, de látványos GM termék volt. Nem tudta felvenni a harcot az európai luxus roadsterekkel és kabriókkal, pedig a GM nagyon akarta.
Majorette kicsinyítése 1989 és 1995 között készült számtalan színkombinációban. A grafitszürke példány bordó belsővel az 1990-es katalógusban jelent meg először.
