A világ első crossover szabadidőautója a Simca/Chrysler csoport bábáskodása alatt született és a Matra karosszériaépítőnél gyártott Matra/Talbot Rancho volt, ami 1977-től 1984-ig futott. Az utódja kifejlesztésén dolgozott a Matra és az időközben PSA tulajdonba került ex-Simca, a Talbot is. A PSA túl kockázatosan ítélte meg a koncepciót és ezért elvetették a terveket. A Matra-n keresztül azonban a Renault ráharapott a tervekre és 1984-ben megszületett az Espace, ami franciául teret jelent.

A szuperminik kategóriája nagyautós extrákat, kényelmet és modern technológiákat kínál kis méretben. Franciaországban a zsúfolt városokban ezek az autók preferáltak. Általában a család második autójaként funkcionálnak. Az egyszerű bevásárlóautótól a sportos kis méregzsákon át a dízel spórológépig és a kisméretű utazóautóig sokféle szerepben láthatóak. A kategória egyik főszereplője a mai napig a Renault Clio. Nemcsak úttörőként, hanem később az európai eladási listák dobogós helyezettjeként, állandó szereplőjeként találkozhatunk vele.

A Renault a második világháború után a 4CV modellel motorizálta Franciaországot. Ez a farmotoros kisautó hamar idejétmúlttá vált, ráadásul a Citroen 2CV messze nagyobb népszerűségnek örvendett akkoriban. Ezért döntöttek úgy, hogy bevetik a titkos fegyvert: Fognak egy orrmotoros, alvázas felépítményt és egy 2CV-hez hasonló kombiszerű 5 ajtós bódét építenek köré. Megszületett a Renault 4, vagyis a "bakancs".

A Renault 5 volt az egyik első és legsikeresebb szupermini. Pályafutása egészen 1972-től 1985-ig tartott. Fő versenytársa a Fiat 127. Volt háromajtós: Egy korábbi Renault 5-ös sztori a blogról, majd megnőtt és ötajtósként is elérhető lett.

A Renault 25 a nyolcvanas évek nagy dobása volt a Renault részéről. Beleadtak apait-anyait, miközben tradicionális ötajtós nagyautócsaládjuk új nemzedékét fejlesztették. Meg is született a Renault 25, mindenféle elektromos kényelmi berendezéssel megspékelve. Sorban érték a kellemetlen meglepetések a francia márkát.